Kedves meghívást kaptunk hetekkel ezelőtt a nyugdíjas klub egyik összejövetelén.

Császár Pista és felesége Marika meghívta a klub tagságát február 02-ra, hogy menjünk a volt Tölgyes csárdába az Ő általuk szervezett bálra. Elfogadtuk, egy egész asztalsort foglaltunk annyian mentünk.

Hát ha 7-re hívnak általában akkortól várnak is bennünket. Tehát fogadtak belépő pálinkával, ami finom volt.

Maga a hely is nosztalgia a számomra. Valamikor- van 20-30 éve,-  itt nagyon sok rendezvény volt külföldi turisták számára. A környékünkön működő Népi és Tánc együttesek mutatták be a falusi élet nevezetes eseményeit. Tehát táncoltunk és táncoltattuk a vendégeket. Ennyit a múltról, lehet hogy ez már nem sok embert érdekel.

Visszatérve a tegnapi eseményre: A Császár Pista vezette "Szabó István Hagyományőrző Úttörőcsapat" farsangi bálján voltunk. Ahogyan a képeken is látható a hangulat kiváló volt. Kaptunk enni, inni, volt zene, tánc. Mi kell még?

Kell emlékezni, én emlékeztem a falak között. Emlékeztem arra hogy szegény Pista bácsival együtt voltunk násznagyok. Itt a tölgyesbe azokon a külföldieknek táncolt bulikon. Meg, hogy Pista bácsiból ömlött a vicc.

Azt mondta: Ezt hallottad már Bercikém?.....és kaptam, és ezt?...mondta. De egymás után ötöt, hatot.

A hagyományőrzés egyúttal az emlékezés is. Én is hagyományőrző vagyok csak más vonalon mint az úttörő csapat. De mindkettőnk célja ugyan az. A fiatalokkal megismertetni a régi idők szellemiségét, életét. És ez nemes, szép feladat.

Ezért gratulálok Császár Istvánnak és feleségének Bugyi Marikának hogy Szentmártonkátán fel vállalták ezt a nemes feladatot. Akadályok meg azért vannak, hogy legyen mit leküzdeni.

http://indafoto.hu/lestibercibloghu/szabo_istvan_hagyomanyorzo_utt

További sok sikert kívánok hozzá