Mint már írtam júliusban a Szecsői Tükörbe és a Szentmártonkátai Hírlevélbe, Nagyboldogasszony napján zarándoklat indult Máriabesnyőre, a kegyhely templomhoz.

Tegnap, azaz augusztus 15-én, szombaton Szentmártonkátáról tízen indultunk reggel fél hatkor a katolikus templom elől. A templomkertben lévő keresztnél kértük Nagyboldogasszonyunkat, Máriát, hogy kísérje utunkat figyelemmel és segítsen bennünket. Az ima befejezése után kisbusszal és személykocsival átmentünk Tápiószecsőre, ott csatlakoztunk az ottani zarándokokhoz. Innen közösen mentünk már tovább, hatvanketten vállalva a gyalogos zarándoklatot nekivágtunk a majd 40 km-es útnak. Meg-meg álltunk az utunk folyamán a települések szélén lévő kereszteknél és egy ima erejéig, no meg egy csokor virág elhelyezéséig ott maradtunk, azután mentünk tovább. Szerencsések voltunk nem volt erős napsütés, folyamatosan tudtunk haladni, a reggeli félóra és az ebéd idejét leszámítva állandóan menni. A megszokott időre, fél 4-re megérkeztünk a gödöllői vasúti hídhoz, innen a frissítő mosakodás után a keresztalja 4 órára érkezett a templomhoz.

Fáradságba, de hitünkbe megerősödve érkeztünk a kegyhelyhez, ahol a helyi plébános, Gáspár István atya fogadott bennünket. Ezután volt időnk a hitélettel foglalkozni, lehetett gyónni. Este 7 órakor kezdődött a szabadtéri jubileumi ünnepi szentmise. Ugyanis 250 éve találták meg Szűz Mária szobrát azon a helyen, ahol áll a kegytemplom. Mise után kezdődött a gyertyás körmenet melyen látszott hogy több ezren vagyunk. Akik ott voltunk, teljes búcsúban részesülhettünk, ugyanis a máriabesnyői kegytemplom tavaly ősszel megkapta a pápától a bazilika rangot, s akik bazilikában gyónnak, áldoznak teljes búcsúban részesülnek.

Ha megérem, jövőre megyek újra, jöjjön el Ön is, gyere el Te is velünk!

Fotó:www.godollo.hu